|
 Goricai telefonálgatás és útbaigazítás után irány Korpád. Vissza az úton Bükkösd felé, majd az első elágazásnál jobbra irány a domb. Az út "kiváló", poros, gödrös földút jobbfajta emelkedőkkel. Személyautónak maximum nyáron, több hét szárasság után javasolt.
Google térkép
Pár kilométer után megpillantottam a dombtetőn egy nagy, új építésű családi házat. Mielőtt betoppanunk idegenként egy "birtokra" érdemes odaszólni telefonon, hogy a házigazdákat ne lepjük meg. Engem is vártak. Hát egy kis "terepezés" után megérkeztem a Korpádi tanyára, a Kasza család birtokára.
A kilátás csodás, az egész Mecsek a lábunk előtt hever, rálátunk a Pécs és Szentlőrinc közt elterülő területekre. Igazság szerint irigylem a háziakat, a nappalijukból és a fürdőből csodás a kilátás. A ház a dombtetőre épült ezért - azon kívül, hogy csodás a kilátás - egész nap ide süt a nap. A háziak szavaival élve: "mi nem völgylakók vagyunk, ott sokszor nem süt a nap."
Korpád egy elnéptelenedett falu, ami teljesen az enyészeté lett, nem maradt más hátra néhány alapon, romon és a bokrok között megbúvó kúton kívül.
A háziak hosszas keresgélés után találta rá a településre, és miután megvettek egy jelentős területet itt építkeztek a környék tetején. A házhoz felhasználták a tereprendezéskor, bejáráskor előkerülő köveket (tetemes mennyiségben). A régi kutat kitisztították, fedőlapot raktak rá, fölkábelen áramot hozattak és már élhető is volt a "tanyájuk".
A "hatalmas" ház, a házigazda minden leleményét, tudása és építésben való jártasságát tükrözi. A vastag falak, a jól kialakított hőszigetelés, az ötletes, és nem csak látványos, megoldások mind-mind egy tapasztalt megfontolt ember képét festik. Szimpatikus és nem mű megoldásokkal találkozatunk, a ház nem akarja utánozni a régi falusias hangulatot árasztó házak képét, egyszerűen minden praktikus és célszerűen használható. Házigazda saját bevallása szerint kicsit túl nagyra tervezte és építette ezt a házat, és szívesen nekiállna egy másiknak, egy kisebbnek.
Egy biztos, csodás helyet találtak: szinte érintetlen természet, tökéletes az "elvonulásra" a pihenésre. Az én megítélésem szerint kellő elhivatottság és elhatározás kell hozzá, ha az ember ilyen életet választ magának. Bár nem elzártan de mégis mindenkitől kellő távolságba a szűk családdal élve. Élvezve a természet minden előnyét és hátrányát - a családfő szerint a Niva jól bírja az ideutat, csak néha erőlteti meg magát:) - valóban együtt élve az elemekkel, szoros kapcsolatban a természettel. Télen - amikor ha nem is hó, de csapadék esik - meggondolandó minden út le a faluba, hiszen a visszaút lehet, hogy csak gyalog megy!
Az élet ma, a rohanó világról az anyagiak megszerzéséről szól. Ebben a világba itt, az Isten háta mögött hárommal - bár nézőpont kérdése, mert szerintem a környék koronáján - van egy család, aki önként vállalja, és felvállalja azt minden nyűgével és csodájával együtt. Érkezésemkor éppen bodzavirág szedéshez készülődtek, állatokat etettek. Le a kalappal előttük.
Hosszas beszélgetés után meggyőztem magam, hogy tetszik ez az élet! Még dolgozok, rohanok egy kicsit és amikor lassításra vágyok, keresek egy a világtól eldugott helyen lévő csöppnyi területet (min. 10 hektárt), egy Nivát, és visszavonulok élni, mert szerintem ők éppen ezt teszik!
|
|
