Előkészítés: Az alapanyagokat jól meg kellett tisztítani, a husit megmosni. A lábszár jellegéből adódóan nagyon sokat foglalkoztunk vele, mert inas a hús. Csak kb. fél óra gyötrelem után lehetett végre kockákra vágni. Persze jól jött volna egy éles kés. A hagymát  lehet nagy darabokra vágni, mivel úgyis szétfő.

Mivel a versenyhez új bográcsokat kaptunk, azt ki kellett főzni. Sima vízzel 1/4 órát forraltuk. A hagymát jófajta mangalicazsírban jócskán megpirítottuk, erre került a kockára vágott hús, melyet sűrű kevergetés közepette fél óráig pirítottunk. Figyelem, nem tettünk rá paprikát, csak a borókabogyót tettük hozzá! A pirítás után került rá a paprika, a kömény és a víz, illetve só és egy falatnyi vörösbor. Kevéske, mert az gátolja a hús puhulását, és sajnos itt időre ment a verseny. További fél óra múltán került bele a paprika és paradicsom. Mi ezzel kicsit variáltunk, mert valójában lecsó volt, mivel így egyszerűbb volt szállítani. :)

A főzési idő lejárta előtt kb háromnegyed órával öntöttünk bele löttyintéses méréssel  3 dl jófajta vörösbort,  illetve utánsóztuk és innentől fogva folyamatosan kóstolgattuk.

A végeredmény egy titkoktól mentes, nagyon ízletes hagyományos pörkölt lett, amelyik egyszerűségével, tömörségével és kicsit barnásabb színárnyalatával nyerte el a zsűri tetszését.

Állítólag a bírák a barnás színű vadpörköltet díjazták, így nem karakteres piros, hanem sötétebb árnyalatú piros paprikát választottunk.

Összeségében jól szórakoztunk, finom lett, és még a 3. helyzést is elértünk vele.

A díjazás legjobb híre, hogy mehetünk a 2008. szeptemberében megrendezésre kerülő nemzetközi vadpörkölt főző versenyre Szlovéniába, amely újabb jó hangulatú 3 napos főzőcskézős bulit ígér!