Leírás
A Villányi-hegység déli lejtőjén helyezkedik el falu, őskarsztoktól övezve, melyekhez hasonló csak a Dolomitokban vagy Görögországban található. A környék éghajlatára jellemző, hogy tavasztól őszig igen kevés a csapadék. A nyár meleg, a tél enyhe és mérsékelten száraz, a mikroklima igen kedvező ami köszönhető a Harsányi-hegy védőszerepének és a falu kedvező fekvésének. A déli lejtők napfényben gazdagok és melegek. A Dél-Dunántúl legnagyobb kőbányáját találjuk meg itt, amelynek 30-40 méter sziklafalai érdekes hátteret adnak a falunak.
A község 1249-ben Harsan, 1486-ban Naghharsan alakban tűnik fel az írásos emlékekben. 1249-ben IV Béla adományozta a falut Miklós dubichiai grófnak, aki a Szársomlyón várat is építettet. A falu a török hódoltság alatt református lett s e mozgalom nak mintegy központjává vált. A templom is református kézre került, a hódoltság alatt folyamatosan lakott a település. Határában vívták meg a Szent Liga és a török közti nagy csatát ezért nagyon fontos település lett a későbbiekben. A 16 században többször disputa helyszíne volt és innen terjedt el a református hit az egész Ormánságban. A nagyharsányi református hittudósok több dispután is részt vettek. A falu műemlékké nyilvánított református temploma a 13. századból való. A 15. században bővítették és telepítették a jelenlegi támpillérekkel körülvett szentélyt, amelyben a nyolcszög három oldalával kapcsolódik a hajóhoz. Mai barokk formáját a templom a 1782- es évben kapta a torony kivételével, amelyet 1900-ban emeltek. A legutolsó restauráláskor találták meg a román kaput és három résablakot a déli oldalon.
A faluban szép számmal vannak még múlt századi klasszicizáló parasztházak, bár jó részüket többé-kevésbé átalakították. A pincesoron álló több présház pince is említésre méltó, helyi védettséget élveznek.
A falu fölé magasodó Szársomlyó a hegy csúcsa a Villányi-hegység legmagasabb része, 442 m. A Szársomlyó természeti adottságait tekintve számos kuriózummal rendelkezik, ezért a természetvédelem legfontosabb objektuma a térségben. Tájesztétikai szempontból is különleges értékű, délkeleti lejtője legfőbb jellemzője a meredek, „ördögszántotta” hegyoldal, fehér mészkő lépcsőivel. A nép szerint az ördög szántotta fel innen ered elnevezése. Itt tenyészik hazánk legritkább, egyben igen híres növénye a magyar kikerics. A csúcson fellelhetők még a középkori vár romjai, és innen indulnak útjukra a siklóernyősök. A hegy csak előzetes bejelentéssel és engedéllyel látogatható, engedély kapható a Duna-Dráva Nemzeti Parktól.
A településhez északra fekvő szőlők között kerékpározásra alkalmas utakat találunk, innen indulva 40-km-es körrel körbejárhatjuk az egész borútat szinte forgalommentes utakon. A falu tagja a Siklós-Villány borútnak, tőlük kaphatunk információt a helységben működő pincékről és szervezett programokról.
|
Szállások
